2009. 02. 26.

Nagyon mozgalmas nap

Hy!

Na végre ide is eljutottam. :) Ma eddig még folyamatosan csak mentem. Alig pihiztem valamit. Reggel 7 körül keltem, elmentem hajat mosni, meg zuhanyozni. Aztán főztem kávét is közben, amíg hajat szárítottam. Aztán cigi+kávé:):):):) Majd megérkezett Szabina. Még jó múltkor megbeszéltük, hogy jön velem Budakeszire. Még mielőtt kimentünk volna oda bementünk a Marczira, mert Szabina kijelentkezett a suliból...hm:S:S:S:S Na mindegy az Ő dolga. Olyan 11 körül indultunk ki Budakeszire. Amikor oda értünk épp indultunk volna abba az utcába, ahol az OORI van, amikor egyszer csak jött egy hapika autóval, és megkérdezte, hogy a rehabra megyünk-e. Én annyira leblokkoltam, hogy hirtelen megszólalni sem tudtam, mert megilyedtem, hogy mit akar. Így Szabina válaszolt, hogy igen. Erre hapikám mondta, hogy ugorjunk be az autójába és felvisz minket. Nagyon jóóóó fej volt. Ahogy ott voltunk már majdnem az épület közelében akkorát csúszott az autó, hogy majdnem nekiütköztünk egy oszlopnak. Huh...hát mondanom sem kell olyan halálfélelmem lett hirtelen, hogy csak úgy kapkodtam a levegőt. Szegény fickó nem győzött bocsánatot kérni. nagyon aranyos volt. Amikor az épülethez értünk és kiszáltunk elszívtunk 1 - 1 szál cigit, mielőtt bementünk volna. Cigi után benéztünk Krisztiánhoz. Huuuuh, Krisz rettenetesen le van fogyva. Nem mintha eddig kövér lett volna de most kegyetlen volt. Szegény egész nap hasal és alig mozoghat. Teljes mértékig át tudom érezni, hogy mennyire rossz lehet most neki, mert anno 2005-ben én is ugyanezt éltem át. Szóval nagyon nem irigylem. Viszont nem maradtunk ott sokáig, mert rettenetesen nyomasztó volt az a hely. Ja igen még haza fele úton is nagy szerencsénk volt, mert ott volt Ákos, az egyik Marczis ápoló és volt olyan kedves, hogy elvitt minket az egyik megállóig és ott tett le. Onnan már csak 2 - 3 megállóra voltunk a Moszkva tértől. Amikor oda értünk még bementünk a koliba egy kicsit, aztán haza mentünk a Blahára. Ott odaadtam Szabinának a kolbászt, amit otthonról hoztam neki, megint cigiztünk egyet és megint eljöttünk. Ő ment haza én meg visszajöttem a koleszba, mert nem volt kedvem otthon maradni, mivel csak Lóri és Niki van/volt otthon. Olyan 16:30 körül ártem be és azóta itt vagyok. Azért mostmár érzem, hogy ma nagyon sokat sétáltam, mert fáj a derekam. Na nem baj, most egy ideig pihizek. Ja és még fel kell mennem a Tari Ferihez, mert behoztam neki egy angol könyvet. Nos a mai napom ennyi. Szerintem mihelyst haza érek megyek csucsukálni. Sok cuppantás