Végleg kitöröltem Zolit

Ciao a tutti

A délutánom eltelt. Igazság szerint nem történt semmi extra. Elsétáltam mamámhoz, aki persze nem volt otthon, soha nincs otthon amikor nagy ritkán el tudnék menni hozzá. De viszont nem rég felhívott és mondta, hogy holnap még mielőtt vissza utazom Pestre meglátogat. :):):):) Mivel most egyedül utazok majd vissza ezért korábbi vonattal megyek mint amikor apummal utazok. Nincs kedvem meg nem is szeretek egyedül keringeni a Blaha környékén ha nem muszáj, legfőképp este nem. Na jó, persze már hozzá szoktam ahhoz a részhez, de azért jobb félni mint megijedni. Amúgy meg Szabina velem lesz, ugyanis felajánlotta, hogy kijön majd elém az állomásra. Tök rendi szerintem:):):):) Jaaa és képzeljétek mire szántam el magam ma....nem is olyan rég. Erőt vettem magamon és kitöröltem az összes képet Zoliról (volt párom). Ez egyébként azért is jött ilyen hirtelen, mert még egy utolsó levelet írtam neki (de tényleg az uccsó volt), és annyira sem méltatott, hogy legalább elolvassa. Na jó egyetlen egy maradt csak rajta, de az csak azért, mert azon rajta van Viki és Bandi is. Szóval ennyit a múltról. Talán ezek után ténylegesen könnyebb lesz továbblépnem, és új lappal kezdeni a jövőmet. Nagyon őszintén megmondom, most még elég vegyes érzelmek vannak bennem emiatt, de idővel majd apad ez is...gondolom és remélem, elvégre ha Ő már tényleg ennyire meg akar szakítani minden szálat velem akkor minek őrizzem az emlékét?! Jó persze azokra a pillanatokra mindig emlékezni fogok amik gyönyörűek voltak vele, de ami az utóbbi időben volt azt szeretném minél előbb kitörölni a szívemből és az agyamból is. Van is egy idézet ami pont ide passzol ez pedig a következő: "Ne sírj, mert vége lett...mosolyogj, mert megtörtént". Szóval ez van. Mostmár nem mondhatjátok, hogy nincs bennem önbecsülés, női büszkeség és tartás.
Mára asszem ennyi.
Jóéjt mindenkinek.
millió puszi

Versek és idézetek

"Az ember nem akkor hal meg, amikor örökre lecsukja a szemét, hanem akkor, amikor elveszíti élete értelmét. "
"Üresség. Határtalan üresség telepedett a lelkére. Már nem álmodott. Nem volt miért álmodnia. "

"A sebek sohasem tűnnek el hegek maradnak utánuk melyek őrzik a múlt fájdalmát. "

"A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb, mikor gyűlölni akarjuk azt , akit a világon a legjobban szeretünk. "
"A kis gond beszédes, a nagy fájdalom hallgat. "
"Hazugság árulás, amit csak kaphattál, áldozat lettél, mert adtál, mit adhattál."
"S most már el válnak útjaink nekünk egészen,
Legyél boldog az életben, kezed elengedem. "



Egy Fiú&egy Lány

Volt egy édes kislány, és egy ifjú legény,
Ismerték ők egymást már oly nagyon rég,
Nem volt köztük semi, csak beszélgettek,
"Helló, szia", ennyi, és tovább mentek.

Hanem egy délután megváltozott minden,
Mert a lány szerelmes lett az ifjú legénybe.
A fiú átölelte a lány karcsú derekát,
A lány boldog volt, mert ilyet nem érzet soha talán.

Ez a fiú csak játszadozott a kislány szívével,
De a lány már ekkor szerelmes lett a legénybe.
A fiú nem akart semmit, csak jó barátságot,
Mert csak vonzalom, amit érzet, s csak fellángolt.

Másnap mikor találkoztak, s beszélgettek ketten,
A fiú elmondta a lánynak, hogy csak barátot keres.
A lány csalódot lett, mert Ő többet remélt,
Mert a fiú minden érintése egy csodával felért.

A barátok a lányt, figyelmezteték, hiába mondtak bármit,
"Nem látod, hogy nem szeret, csak játszik'!
A lányban most kihunyt minden értelem.
Megváltoztatni az időt sajnos már nem lehet.

A lány próbálja gondolataiból a fiút törölni,
De ezt az érzést soha nem tudta temetni.
A lány tovább remél, és szíve egyre jobban sajog.
Majd igy telnek a hetek, és hosszú hónapok.

Aztán egyszer egy szép nap, a fiú ismét megjelent,
Majd együtt mentek mindenhová, beszélgettek nevetgéltek.
De most a lány szívében, csak a bosszú méreg fort,
Nem is sejtet semit a fiú, olyan boldog volt.

A lány ki egykor, ugy várta ölelését, s csókját,
Most nem viszonoza, mert szíve oly nagyon fájt.
Mert eszébe volt, hogy a fiú egykor mit csinált,
Hogy érte szenvedet sok-sok hónapokon át.

Igy telt-múlt az idő lazúltak a szálak,
Már nem akarta a lány, a fiút barátnak.
Egy hónap, vagy már több is talán,
Összetalálkoztak, a nyílt utcán.

Kérdezték egymástól,
-Mi van veled?,
-Semmi.
"Hát akkor ennyi", és tovább mentek.

Te voltál nekem, , ,


Szerettem volna hogy mindig velem legyél,
Szívemet adtam, és bánatott kaptam én.
Tegnap még más voltam, s hittem van remény,
Szívemben keserűség, arcomon fájdalom ég.

A tollam most sírni fog minden egyes betű után,
Papírom lesz mi felisza, bánatom, s könnyeim sorát.
Ahogy leírom, hogy véget ért egy gyönyörű szerelem,
Szívem szakad meg, s egyre csak tágul benne a heg.

Te voltál nekem kitől boldogságot kaptam,
Te voltál az életem, kit szeretni akartam.
Te voltál a létem, minden egyes lélegzetem,
Kinek a szerelmét azt hittem élvezhetem.

Ne hidd, soha ne hidd, hogy tudlak feledni,
Hogy rajtad kívül mást igazán szeretni.
Ha meghalok, és síron túl is lenne élet,
Ott sem tudnék mást szeretni csak Téged.

Ezek az utolsó szavak mik szívemből szólnak,
Hisz amit érzek arra nincsenek most szavak.
Nem maradt más hátra csak némán felejteni,
Halott lett a szívem, csak emlékek élnek bennem.

Eltemetek megint egy szépnek indult álmot,
Megint én kaptam a fájdalmat s bánatot.
De ha, az élet nem lesz oly mostoha, , ,
Akkor talán én is lehetek egy kicsit boldogabb. .


Utolsó Óhaj!!

Miért feledted oly hamar nevemet,
Miért hagytál itt engemet.
Hiányod nem pótolja senki más,
De ez már az utolsó vallomás.

Életem mi vidám volt az már a múlt,
Vidámságom nincs rég megfakult.
Elvitted magaddal szívem örömét,
Most a sok kudarc a bánat ér.

A hangom mit hallottál az még
vidáman csengett,
Most a sok gyötrelem, miket hallani lehet.
Már nem kacagok, már csak sírni tudok.
De te már úgy sem halhatod.

Oly fájó érzés, mert hiányzol nekem,
Szívemben csak a magányt érezhetem.
Csak néha legyél egy kicsit egy egy szóra,
Ennyit kérek ez egy utolsó óhaj.

régebbi képek

egy régi szép emlék

Miksu hölgykoszorúban

Én, Janiella, Erika

ballagásomon együtt: Bandi&Viki, Era,Én,Szabina,Szisz,Dancsi

a srácok: Bandi, Feri, Miksu

Szabinával még anno nagyon régen :)

Életem párja:) & Picilány & Én

KEDVENC DALSZÖVEGEIM

MES - VÁRJ MÉG

Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!

Ülök a buszomon, és Rád gondolok Kincsem
Kinézek az ablakon és ugyanezt érzem
Becsukom, a szemem a Te képedet látom
Újra karjaimba zárom, már nagyon várom,
Hogy eljön, majd a pillanat az ágyamba fekszel
Nézem, ahogy alszol és minden egyes perccel
Közelebb a biztonság tudom, hogy mit érzel
Majd elválaszt az élet és könnyes szemmel nézel
Korhű képeket a fájdalom elénk állítod
Majd előtűnik, barát kire rájössz, hogy csak áhított
És mi van, Veled ilyenkor mondd szobád mélyén búsan
Mikor nem látod a jót, mert Te azt hiszed, hogy csak rossz van
Én mondtam előre, hogy sok lesz majd a fájdalom
Hogy mindig hallgass figyelmesen, érezd súlyát szavakon
Csak nyitott szemmel látod, hogy jóra nem vezethet vakon
Most hallgatod, a számot rájössz valóság nem álom!

Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!

Rohanó világ ez, hol nem érdekel senki
Meddig tart pillantásod valakire vetni
Nem az a kérdés, hogy miért állsz ott,
Hanem hogy miért nem bújsz hozzám, ha látod, hogy fázom
Rohanó világ ez, hol nem érdekel senki
Meddig tart pillantásod valakire vetni
Nem az a kérdés, hogy miért állsz ott,
Hanem hogy miért nem bújsz hozzám, ha látod, hogy fázom
Telnek, múlnak a napok és látod, hogy nincs vége
Talán, az igaz Szerelem jött el
Ugyan miért ne szilánkokra tört a szíved
Annyi csalódástól, most már nem mersz kockáztatni
Hát mit vársz mástól, megértél már sok mindent
Hogy hűtlen anyád eldobott, temetted a testvéredet
Ez, gyűlöletre tanított, mikor hamis barát hízelgő, szava megvakított,
Akkor, mereven ólomkatona a tested harcot vívott
A lelkedben mi összeomlott szépen belevágták
A magyar valóság, fellelhető összes hideg átkát
Aztán melléd bújik, ő, kire talán nem is vágytál
És összeáll a kép: Ő az álom kire vágytál!

Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!

Végszóként csak elmondom, hogy mindent tisztán lássál
Nem lesz boldog ember, ki mindig a múltban vájkál,
Tudom kiölték az érzést, de Te mindig talpra álltál
Az élet edzett erős vagy, hát itt az idő szálljál
Mások szerint depresszió, hogy a dalomat magadnak írod
Szerintem csak létszükség, ha túlélni így bírod
De most tárd ki a szárnyadat, mert tönkretesz a börtönöd
Hogy nem törődött veled senki, nem kell magad gyötörnöd!

Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!

ADDAMZ - MESSZE TŐLED

Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon…
Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon…
Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon…

Elvesztem, kérlek, segíts körülöttem mindenhol árnyak,
Elvesztem, és hiába kereslek, sehol nem talállak,
Eltévedtem egy úton, amin már sok ideje járok,
Hisz nincsen sehol híd hozzád csak végtelen sok árok,
Úgy érzem, hogy hiába várok s szavak, nem segítenek,
Messze járok Tőled és nap, mint nap elveszítelek,
Pedig kitartó voltam, de az élet földre lökött,
És nem találok kiutat a sötétítők mögött,
Sokszor elindulok feléd, de nem tudom, hogy vársz e még,
Számít e még az Neked, hogy vajon holnap meglátsz e még
Vagy feledésbe merültem, mint az éj, ha a nap felkel,
És azt hogy, szeretlek talán másnak súgod majd reggel, hisz én…

[refrén 1]
Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon,
Ahol a múltba elveszett boldogságomat kutatom,
Hisz hiányzik minden szó, minden érintés és mosoly,
Elengedtelek, de így a lelkem lett újra fogoly,

Magányosan állok egy sötét szakadék szélén,
Becsukom a szemeimet és nem értem, hogy miért én,
Hogy miért én tévedtem megint és miért lett csak egy emlék,
Ő, akiért feltételek nélkül bármit megtennék,
Nincs már velem, de a hangját hallom bármerre is vagyok,
Ha Rágondolok felhők mögül a nap, újra felragyog,
Megváltozik a világ, hogyha hallhatom, vagy láthatom,
De Ő már messze jár, és nincs, ki enyhítse a bánatom,
Miért van tele hiánnyal a világom, ha nincsen itt?
Mi ez az érzés, ami minden fájdalmat felnagyít?
Miért kínoz úgy az álom, mikor reggel nem találom?
Tévedtem, de sajnos tudom, most már hiába várom,
Túl sötét lett a nappal és túl sötét az este is,
A valóság túl szomorú az álomvilág meg hamis,
Elfutnék az emlékek elől, de nincsen hova,
Hisz Ő az, akit nem fogok elfelejteni soha.


[refrén 2]
Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon,
Ahol a múltba elveszett boldogságomat kutatom,
Hisz hiányzik minden szó, minden érintés és mosoly,
Elengedtelek, de így a lelkem lett újra fogoly,
Minden vágyam, minden tettem, minden szavam neked szól,
De a kéréseimre most már a csend se válaszol,
Csak egy sötét út van előttem, hamisságok mögé bújva,
Messze jársz, de egyszer talán rád találok újra,


Bocsáss meg mindenért mindig én voltam a hibás,
Nekem csak Te kellesz, de számodra majd jön valaki más,
Aki jobban szeret, aki megért, és mindent megtesz érted,
Te erre rájössz milyen szép is ez az élet,
Sajnálom, hogy nem kaptad meg, amit az álmaidba láttál,
Sajnálom, hogy nem tudtam megadni azt, amire vágytál,
Sajnálom, hogy nem tudtam enyhíteni a fájdalmaidat,
Sajnálom, hogy megbántottalak a saját hibáim miatt,
Régen közel voltál, de most úgy érzem, messze jársz,
Viszont remélem, hogy a boldogságodra rátalálsz,
Minden pillanatért köszönet, s ha úgy hozza az élet,
Talán valahol, valamikor újra látlak Téged.

[refrén 2]

Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon...
Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon...
Messze járok Tőled, senki nem kísér az utamon...

RIDDLER - KICSIMNEK
(ez a szám emlékeztet Zolira)

Ki mért születik meg és mi célja a földön
Van kinek ez éden, de van kinek ez börtön,
Köszönöm nekem tőled válik édenné,
Sok ember csak úgy tesz mintha tényleg értené
Nem vagyok tökéletes, mint ahogy senki
De érted kész lennék bármit megtenni
Csak, hogy te élhess, az életemmel fizetnék
Meghalnék érted és a másvilágról figyelnék
Vigyáznék rád, hisz önzetlenül szeretlek
Néha nem így tűnik, ezért kérlek ne vess meg
Nevess kicsikém, hisz akkor vagy a legszebb
Egy ilyen lányért elmennék egy fényévnél is messzebb
A csillagok útján járunk mind a ketten
Neked a legféltettebb titkaim felfedtem
Hisz nem szégyellek semmit, előtted nem
Egyszerűen kicsi te vagy mindenem
Te vagy mindenem

Refrén: 2x
Fordul a föld, és lenyugszik a nappal
Az emlék megmarad, míg az idő elszalad
De te mellettem vagy, így nem aggódom
Mindig veled leszek, a te gondod az én gondom

Ha hiányoznék nézz fel bármely csillagképre,
Majd csukd be a szemed és gondolj egy emlékre
Egy szép nyári éjre, mi történt az elején
2003 június hetedikén
Kezdődött az minek nem lehet vége
Egy érzés, melyet semmi nem lökhet félre
Ráébresztettél, hogy ki barát és ki nem
Úgy történt minden, mint egy szerelmes filmben
Minden érzés mélyebbé vált lassan
Nagyon sok jót adtam és rengeteg jót kaptam
Felfogtam, hogy nem elég, ha szeretlek
Önzőségem helyett most már inkább tisztellek
Istennek köszönöm, hogy vagy nekem
Ha hozzám érsz begyógyul minden sebem
Megnyugszik a lelkem egyetlen szavadtól
Szeretlek kicsim, akkor is, ha haragszol

Refrén: 2x

Mindig veled leszek

Refrén: 2x

A te gondod az én gondom

hétvége itthon

Szép jó napot mindenkinek!!!!

Húúú végre gyönyörű szép időnk van, süt a nap, és nagyon kellemes a az idő. Már erre vártam nagyon rég óta:):):)
Itthon minden rendben van, mindenki jól van. Apum meg öcsém szenved kicsit a begipszelt kezeik miatt, de ezt leszámítva no para. Anyukámmal már elég sok mindent megdumáltam, hogy mik történtek velem az elmúlt időszakban. Említettem szüleimnek a dániai utat is, és egyikük sem ellenezte....juhéééé:) Szóval ha engem választanak ki, akkor a szüleim is mellettem állnak és támogatnak a dologban. El sem tudjátok képzelni, hogy mennyire jól eső érzés ez számomra. tegnap kb éjfélig Szabinával msn-tem, de én köszöntem el tőle hamarabb mert nagyon álmos voltam már. Az este még lefekvés előtt sirdogáltam egy picit, mert volt 1 - 2 dolog ami elég szarul esett a napokban és ezek miatt volt mindez. De aztán reggel felkelltem és újjult erővel kezdtem neki a naponak. Ilyenkor különben tök jó, mert feltöltődöm energiával, mert kicsit kiszabadulok a megszokott környezetből és pihenhetek kicsit. Aztán egy ideig elég is lesz mikor vissza megyek Pestre. :) Persze azért ilyenkor is hiányoznak a barátaim, hogy ne hiányoznának, de velük sokkal többet vagyok, mint a családommal. Jah, igen.....poén: Írtam iwiw-en Zolinak, és persze az van amire számítottam.....nem válaszolt és ami a legszebb el sem olvasta, hogy mit írtam neki. Szééép mi??? Inkább nem mondok már rá semmit, mert asszem nem tudnék szép szavakat beleszőni a mondataimba. Ez a fiú ennyit is ér azt hiszem. Na de mindegy le van kakkantva!!!!! :):P Én is tudok ám lekezelő, bunkó paraszt lenni, nem csak Ő. Dancsinak is írtam e-mail-t még tegnap. Szegénykémnek most lesz mit olvasnia, mert sok mindent írtam le neki. Utólag is sorry:) Nos, egyenlőre azt hiszem ennyi talán.....majd folytatom még ha újabb közlendőim lesznek:):):):) cuppantáááááás