We are in Denmark....YEEEEEEES

Hi Mindenki!

Itt vagyok Dániában és nagyon de nagyon jól érzem magam!!!! Ide fele az út rettentő hosszú volt, és fárasztó is egyben. 14-én reggel Arlettal tök korán felkeltünk, gyorsan elkészülődtünk, majd átmentünk a főnővérhez, Gabihoz, mert Ő vitt be minket a Marczira. Úgy volt, hogy 7:30-kor indulunk, de mint mindig ebből sem lett semmi, mert valamikor 9 körül indultunk neki a nagy útnak. Azért láthatóan mindenki nagy izgalomban volt, de ugyanakkor álmosak is voltunk. Utunk első napja marha hosszú volt, szét ültük a hátsónkat rendesen, és emiatt többször meg is kellett, hogy álljunk pihizni. Ahogy Csehországba értünk én szinte végig aludtam, mert akkor már alig bírtam nyitva tartani a szemem, mivel reggel 5 óra óta fent voltam. Húúú a cseheknél rettentő rossz az út, végig zötykölődtünk. Arlettalmár nagyon készen voltunk miatta. Alig vártuk, hogy megálljunk pihenni. Németországban, Drezdában volt szállásunk, de odáig is rengeteget kellett utazni. Viszont az ottani szálloda kárpótolt minket, mert egyszerűen nagyon szép szálloda és az emberek is nagyon barátságosak voltak. :D Este nem mentünk egyből aludni, mert akinek volt kedve az mehett várost nézni. Hát én nem akartam kimaradni belőle, úgyhogy fáradság ide vagy oda elmentem. És nagyon meg is érte, mert Drezda egy csodálatos város. A történelme valami hihetetlen, mert állítólag anno (nem tudom hányadik században) lerombolták az egész város. De mostanra valami álomszép város alakult ki belőle:) Az épületek álomszépek, és a házak is nagyon egyszerű építésűek, de szerintem ez teszi olyan különlegessé.
Innen a dán határ még baromi messze volt, úgyhogy rendesen fel kellett készülnünk, hogy még nagyon hosszú út vár ránk. Ahogy beértünk Hamburgba Arlettal csak ámultunk és bámultunk, mert nagyon lenyűgöző város. Csadaszép házak vannak ott, nagyon nagy a tisztaság. Ott nem olyan, mint Magyarországon, nincs sehol eldobálbva szemét, vagy cigicsikk, vagy ilyesmi. Arlettal el is határoztuk, hogy oda költözünk.....hehehe.
Hamburgtól, még kb 2 - 3 órát utaztunk a határig, de el sem tudjátok képzelni milyen felemelő érzés volt amikor megláttuk a Dánia (Denmark) feliratot. Mindenki ujjongott, és szerintem egy kicsit meg is könnyebbült, hogy végre dán földre értünk. Onnantól kezdve nagyobb volt a lelkesedés, mert tudtuk, hogy már nincs messze a cél. Igaz a dánok este 8-ra vártak minket, ehelyett mi olyan 22 óra körülértünk oda. Már elég sötét volt, és nagyon de nagyon hideg. Majd szét fagytunk. Azért nem gondoltuk, hogy ennyivel hidegebb van/lesz itt, mint otthon. Andor Csabi, meg már nem tudom ki bementek az épületbe keresni valakit, hogy megjöttünk, és mutassák meg, hogy hol leszenk a szállásaink. Közben kijött Dancsi és Zoli is üdvözölni minket. :) Dancsi nagyon aranyos volt, mert ahogy meglátott szinte a nyakamba ugrott, és nagyon szorosan megölelgetett. :) Zolinak is oda "böfögtem" egy helló-t, de vele nem foglalkoztam különösképpen.
Aztán egy dán hapika megmutatta a faházainkat, és mindenki elfoglalta a helyét. Mi 5-en vagyunk egy házban: Arlett és Én, Márti (személysegítő) és Icuka, és a nappaliban alszik a szocmunkás csaj, Andi. A ház nagyon modern, és kellemes hangulatú. Bennem nagyon furcsa érzést kelt, hogy milyen nyugalom, csönd és béke van itt. Nagyon távol vagyunk a város zajától:D És ami még ennél és felemelőbb, hogy kb 50 méterre vagyunk a tengertől, szóval a szobánkból simán lehet hallani a morajlást. Ez az egész álomba illő de tényleg. Ma reggel (16-a) elég korán keltünk, mivel azt mondták, hogy 7:30-tól van reggeli. A mi házunkban mindenki időben elkészült, és átsétáltunk ide az Egmondi suliba, mert itt van az étkezés minden nap. Persze a többiek még sehol nem voltak, úgyhogy kb 15-20 percet dekkoltunk a hidegben, mire kijött valaki és mondta, hogy be lehet menni kajálni. Nem is kellett kétszer mondani, mert kb úgy vonultunk be, mint a heringek. Viszont a reggeli nem volt valami nagy szám. Elég ízetlen itt minden. Igaz, hogy én amúgy sem eszek túl sózott kajákat, de itt ez azért túlzás. Nem is tudom, hogy itt használnak-e sót vagy ilyesmi, mert sótlan a kaja nagyon. Na mindegy, ez kicsit csalódásként ért minket, de Arlettal azért picit örültünk is neki, mert így elég valószínű, hogy nem fogunk elhízni. :D Kaja után sétáltunk. Lementünk néhányan a tengerhez, képeket csináltunk, volt, aki kagylókat szedett stb... Én voltam olyan merész, hogy a stégen végig sétáltam, hogy még inkább átérezzem az egésznek a hangulatát. Őszintén bevallom, azért paráztam kicsit, mert amerre csak néztem víz volt és ez picit megrémisztett, főleg mivel nem tudok úszni, és végig attól paráztam, hogy beleszédülők a tengerbe. De persze ez hülyeség, mert elég széles a stég ahhoz, hogy ilyen ne forduljon elő. :D Eztuán kicsit visszavonultunk a házunkba, és pihiztünk kicsit, mert a sok víz és az erős szél kiszítva az energiáinkat. Olyan 11:30 körül ismét átjöttünk a suliba, mert ebéd idő volt. Rájöttem, hogy itt kb az egyetlen ehető dolog az a saláta. Szóval én zöldséget eszek zöldséggel:) Délután a suli igazgatójának a felesége körbevezett minket a suliban és elmesélte, hogy hogyan jött létre ez az egész létesítmény. Őszintén megmondom nem mindig volt világos mit mond a nő, de azérttök büszke is voltam magamra egyben, mert sok mindent meg is értettem...:):):):):):) Aztán mondta a nő, azt hiszem Angi-nak hívják(Endzsinek kell ejteni), hogy elsétálunk egy kikötőhöz, ami nagyjából 1 km-re van innen és ott megmutatja, hogy milyen hajói, és vitorlásai vannak a sulinak. Aséta nem volt rövid, de nagyon jólbírtram magamhoz képest. (egyszer sem kellett megállnom pihenni :P). A kikötő is nagyon szép volt, csináltam ott is néhány képet. Aztán még ott bementünk valami udvar szerű helyre és kávéztünk, teáztunk, ettünk sütit, és közben Angi elmeséte, hogy hogy lett övék a kikötő meg még sok egyéb más dolgot. Vissza fele menet bementünk egy közértbe, hogy vegyünk innivalót, meg valami normális kaja szerű dolgot, de mivel nagyon drága volt minden így én csak rágót vettem. Arlett vett szörpit. Aztán vissza jöttünk, és bejöttünk a suliba, mert vacsiztunk. Most buli van éppen, úgyhogy lassan én megyek is és megnézem, hogy hogyan buliznak a dánok. :D Puszilom az otthoniakat, nagyon hiányzik mindenki!!! :)

Jó éjt